A gyógyhatásáról mindenki hallott, ám sok titkot is rejt a világhírű tavunk.



250 méter átmérőjű, átlagosan 2,8 méter mély tó vize 3,6 nap alatt cserélődik ki teljesen. A 38 méter mélyen fekvő torkolatból 38-39 Celsius fokos víz tör fel, percenként 30-40 ezer liter, ami évszaktól függően a felszínen 22-36 fokos. A több tízezer éves Pannon-tengerből származó gyógyvíz és gyógyiszap a komplex fizikoterápiás kezelésekkel együtt valamennyi reumatikus- és mozgásszervi betegség kezelésére alkalmas.

Első bizonytalan írásos adataink arról emlékeznek meg, hogy Bornemissza János, kanizsai kapitány 1577-ben hévízi doktoroknál kezeltette magát. Állítólag Vak Bottyán, a Rákóczi-szabadságharc legendás vezére is Hévízen gyógyította köszvényét. A hévízi forrás és környéke a 18. század derekán a Festetics családé volt. Az első ma is fellelhető tanulmány a tóról 1769-ben jelent meg és ebből az évből való Hévíz legrégibb ismert térképe is. Hévízfürdő születési évének egyértelműen 1795-öt kell tekinteni, ekkor helyezték az első fürdőépületet a tó vizére.

Hírességek kedvenc fürdője

Az 1920 és 30-as években töltött nagyon sok időt Móricz Zsigmond Hévízen, a Rokonok című regényét is itt írta. Móricz a híres hévízi orvos, dr. Moll Károly páciense volt, akinek a súlyfürdő feltalálását köszönhetjük. Emellett Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Jászai Mari, József Attila és Tamási Áron is előszeretettel látogatta a tófürdőt.

Hogy kerültek ide a tavirózsák?

1898-ban kísérletek indultak meg az Indiából, és Afrika tropikus vidékeiről behozott színes tavirózsák honosítására. A Hévízi-tó vize kiválónak bizonyult a különböző fajú és virágú tavirózsák nevelésére. Pár év múlva ezek a virágok már a tó valódi – Közép-Európában eddig a szabadban sehol nem látható – díszéül szolgáltak. A szigorúan védett növények virágzása már nyár elején elkezdődik, s egészen november végéig eltart. A tündérrózsa levelei a tó párolgását fékezik, a fenéken szertekúszó indák pedig a rádiumos gyógyiszapot védik.

Jobb, mint Új-Zéland?

A Földön genetikájában, tulajdonságában, és hatásmechanizmusában megegyező fürdőt csak Magyarországon és Új-Zélandon találunk. A hévízi gyógyfürdő annyiban jobb is, mint az új-zélandi, hogy ebben még gyógyulni és fürdeni is tudunk.

Radioaktív?

A tó medrét vastagon borítja a radioaktív gyógyiszap, mely a maga nemében egyedülálló, egyaránt tartalmaz szerves és szervetlen anyagokat; a benne lévő rádiumsók és redukált kénvegyületek, a szerves savak alkotta gyógytényezők különleges értéket képviselnek. Az iszapot iszappakolás formájában használják fel a kúrák során.

Inhalálni is tudunk, ha fürdünk benne?

Érdekes és szinte Magyarországon egyedülálló látvány télen, amikor a kicsapódó gőzből párasapka képződik a tó felszínén. Ez a „sapka” gátolja a víz lehűlését, ugyanakkor egy természetes inhalatórium alakul ki. A levegőbe távozó kén-hidrogén és rádiumemanáció belélegezve gyógyhatást eredményez: karbantartja a fáradt hangszálakat. Forrás: termalfurdo.hu